Bár hegyei alig érik el az ötszáz méteres magasságot, mégis néha olyan az ember érzése, mintha egy magashegységben kirándulna. A Pilis vonulatai és a Bakony között húzódó Vértes ideális célpontja a rövidebb-hosszabb túrázásoknak, hiszen a hegységet körülfogó két autópálya bármelyikén elindulva könnyen találhatunk megfelelő helyszínt a túra kiindulópontjának.

Az M1-es autópályán haladva Tatabánya centrum leágazásnál kell lekanyarodni ahhoz, hogy a Vértes kapujába, Várgesztesre érkezzünk. Innen többféle túralehetőség közül is választhatunk, amelyek mindegyike a hegység északi vonulatait járja be. Délen pedig az M7-es autópálya székesfehérvári vagy velencei kihajtójánál kell lekanyarodni, hogy aztán észak felé haladva elérjük a Vértes déli vonulatait.

A 400 négyzetkilométernyi területen fekvő Vértes alacsonyabb a többi magyarországi középhegységnél, hiszen nincs olyan pontja, amely 500 méteres tengerszint feletti magasságot meghaladja. A turisták számára azok a szurdokok, szűk völgyek, széles fennsíkok a leglátványosabbak, amelyek szinte magashegyi jelleget kölcsönöznek a Vértesnek. A hegység területén alakították ki, mintegy 140 négyzetkilométeren a Vértesi Tájvédelmi Körzetet és a 6500 hektáros Észak-Vértesi Természetvédelmi Területet, amelyek a legfontosabb természeti értékek megőrzését hivatottak szolgálni.

A Vértes turisztikai vonzerejét növeli, hogy néhány látványos és több, romos állapotú vár található a hegyek között, amelyek többségéhez jelzett turistaúton juthatunk el. A romantikus vértesi várak közül kiemelkedik a Gerencsérvár, a nagyobbrészt épségben megmaradt Gesztes, Vitány, vagy a kifejezetten látványos Csókakő, de a hegységben több kisebb, romos állapotú vár maradványai fedezhetők fel.
Számos turistaút segít a Vértes-hegységben még meglévő értékek megtekintésében.